Dr. Székely János, a Szombathelyi egyházmegye püspökének köszöntője

Mit jelent ma Lovagnak lenni? Mi egy Lovagrend küldetése? Milyen értelemben lovagi példakép Szent Márton?

Szent Márton nem szerette a hadsereget. 15 évesen, így írja Sulpicius Severus, erőszakkal, megkötözve vitték oda és így tetették le vele a katonai esküt. Különleges katona volt. Följegyzik róla, hogy a zsoldját majdnem mindig szétosztotta. Beteget ápolt, szegényeket segített. A szolgálatának kirendelt katonának ő tisztította meg a cipőjét, a ruháját. Nem volt egy szokványos katona. Aztán a köpenymegosztása után, ahogy elindul az ő nagy megtérése, legfőbb vágya, hogy a hadsereget minél hamarabb elhagyhassa. Amikor a császár osztja a pénzt, a csata előtt Márton azt mondja, hogy nem fogadja el, el akarja hagyni a hadsereget. Azt mondja, én Isten katonája vagyok. Nem harcolok többet. A császár azt mondja, hogy ő fél. S erre mondja, hogy nem fél, fegyver nélkül kiállt volna az első csatasorba, így is történik, az ellenség azonban nem támad, sem aznap, sem másnap. Ezt égi jelnek veszik, így engedik el Szent Mártont a hadseregből.

Nem sokkal később Márton álmában egy indítást kap arra, hogy szüleinek elvigye az evangélium jó hírét. Átkel az Alpokon, rátámad egy rabló. A rabló, ahogy látja Márton óriási belső békéjét, - semmi félelem nincs benne -, megdöbben, kérdi, hogy nem félsz? - Magam miatt nem félek. Engem vár az Úristen örök paradicsoma. Miattad azonban nagyon is félek, mert te nem a helyes úton jársz és Márton ezt a rablót szépen megtéríti az útján a szülei felé.

Különleges értelemben lovag Szent Márton.

Hadd idézzek fel egy régi japán történetet, ami szerint egy buddhista szerzetes ment a vadonban, s szembe találkozik egy szamurájjal. Az kirántja a kardját és mondja: én vagyok a legerősebb ember itt a környéken, nem félsz tőlem? Mire a buddhista szerzetes azt mondja, hogy ha nagyon erős vagy, vágd le ennek a fának ezt a hatalmas, erős ágát. Akkora volt az ág, mint egy erősebb embernek a karja. A szamuráj nekiférkőzött, egy suhintással levágta. Mire a szerzetes azt mondta, hogy ha nagyon erős vagy, akkor most illeszd vissza, hogy újra nőjön, virágokat teremjen, gyümölcsöt hozzon. Mire a szamuráj azt mondta, hogy lehetetlen. Az igazi nagy erő nem az erőszak, az igazi nagy erő például ahhoz kell, hogy valaki egy családot megtartson hűségben, szeretetben, odaadásban, hogy megőrizzen egy nemzetet, hogy megőrizzen értékeket, kincseket.

Szent Márton ilyesfajta értelemben példakép és lovag.

Erdélyben egyszer zarándokoltunk és egy nagyszerű székely fiatalemberrel mentem együtt, s azt mondta, hogy úgy érzi, hogy a székelység keresi az igazi identitását, mert hogy ezer éven át az volt az identitásuk, hogy a határt védték. Ezt most kihúzták alóluk. S egy kicsit úgy bizonytalanul keresik, hogy mi is a székely emberek küldetése. S azt mondta, hogy lassanként rájövünk, hogy ugyanez, csak más módon. Más határai vannak most Európának. Védeni akarjuk a családot, a hitet, a hazaszeretetet. A nemzetünk, a múltunk, az őseink iránti tiszteletet, ilyesfajta lelki határokon állunk, bástya akarunk lenni ma is.

Egy híres amerikai keresztény gondolkodó mondta, hogy a mai negatív értelemben vett globalizmusnak van öt halálos ellensége. Az első halálos ellenség a vallás és az Isten. Ez a legerősebb gyökér, ami egy embernek öntudatot ad, tartást ad. Először is ezt kell elvágni, elgyengíteni. A második halálos ellenség a család, azok a szálak, amik egy embert a szeretteihez kötnek. A szingli a legideálisabb fogyasztó, a legkönnyebben manipulálható.

A harmadik halálos ellenség a nemzet. Azok a szálak, amelyek kötnek az őseinkhez, az anyaföldhöz, az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz. A nagytőke túlhatalma ellen az utolsó bástya a nemzetállamok, amelyeknek van jövőképük, van közösségérzetük, adókat vetnek ki, határaik vannak, egyéni módon gondolkodnak, s eszerint akarják az életüket, a jövőjüket tervezni. A negyedik halálos ellenség érdekes módon a fizikai föld. Valaki mondta, hogy az utolsó magyar nemesek a magyar parasztok voltak, akiknek volt saját földjük, ahol ők korlátlan urak voltak. Nem lehetett őket a meggyőződésüktől egykönnyen eltéríteni. Ezt a földet is ki kell húzni az emberek lába alól. Az ötödik halálos ellenség a közösségek, minden olyan hely, ahol az emberek együtt álmodják, tervezik a jövőjüket. A Gonosz, a biblia így nevezi Diábolosz, ami azt jelenti szétzavaró, szétszakító, a legalapvetőbb éltető gyökerektől szakítja el az embert, a családtól, a nemzettől, a teremtőtől.

Lovagnak lenni azt jelenti, hogy ápolni ezeket a szálakat, védeni. Ez egy szellemi csata, nehezebb, mint a fizikai csaták és sajnos éppen úgy el tudunk benne veszni, mint ahogy a fizikai csatákban is voltak hatalmas, óriási, visszahozhatatlan veszteségeink. Ennek a harcnak lovagjai lesznek a Szent Márton Lovagrend tagjai, őrzik és ápolják Szent Márton emlékét, tiszteletét, de azt gondolom, talán még inkább védik, ápolják azokat az értékeket, amelyek az emberi életet valóban emberhez méltóvá teszik.

Álljunk föl mindannyian és imádkozzunk a születő Szent Márton Lovagrendért, és ezért a zászlóért!

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved…